Fogaskerekű Vasút
• Befoglaló rovat: Látványosságok a Gyermekvasút környékén
A budai hegyek egyik nevezetessége a Fogaskerekű Vasút, azaz a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) 60-as jelzésű járata.
Fogaskerekű Vasút szerelvénye
Alsó végállomása a Városmajorban, a Moszkva tértől két villamosmegállóra található, de gyalog is könnyen megközelíthető. Felső végállomása a Széchenyi-hegyen, az egykori Panoráma Szálló közvetlen közelében, alig 200 méterre a Gyermekvasút azonos nevű állomásától helyezkedik el.
A vonal a Diósárok és a Sváb-hegy villanegyedén halad keresztül. Az utazás érdekessége a hegymenetben elénk táruló egyre szélesebb panoráma, völgymenetben maga az érzés, hogy a hegyekből a vonat szó szerint leereszkedik a városba.
A Fogaskerekű Vasút nem csak a kirándulóforgalom lebonyolítására hivatott, hanem a környék lakói közül is sokan igénybe veszik. Ezért egész éven át, kora reggeltől késő estig menetrend szerint közlekedik. A vasúton a BKV díjszabása érvényes. A fővárosi tömegközlekedési hálózat részeként a 60-as viszonylatjelzéssel közlekedik.
A Fogaskerekű Vasút története
A XIX. században a Sváb-hegy és környéke többnyire erdővel borított terület volt. Leginkább vadászatok színhelyéül szolgált. Kiépített utak nem vezettek ide. Közvilágítás, üzletek, tömegközlekedési lehetőség nem volt. Megközelíteni csak gyalog vagy lóháton lehetett.
Sváb-hegy végállomás eredeti állapotában
Néhány tehetősebb budai polgár villát építtetett a Sváb-hegyen. Közel maradhattak a városhoz, ugyanakkor távol is tarthatták magukat annak forgatagától.
Idővel felmerült az új negyed közlekedési lehetőségének javítása. Az első elgondolások szerint a Zugligetből vezetett volna vasút a Sváb-hegyre. Végül Buda polgármestere a Diósárok mentén vezetett fogaskerekű vasút megépítését támogatta.
A vasút megépítéséről szóló szerződést 1873 májusában kötötték meg a svájci Gesellschaft für Bergbahnen in Basel vállalattal. Az építkezés 1874. április 22-én kezdődött. A mindössze két hónap alatt megépült fogaskerekű vasút a harmadikként átadott volt a maga nemében.
A forgalom 1874. június 24-én indult meg a Városmajor (Ecce homo-rét) és a Sváb-hegy (Emich-féle nyaraló) között.
Városmajor végállomás eredeti állapotában
A városmajori végállomást a budai villamosvonalak egyik forgalmi kitérője mellé helyezték. Mindmáig ez a Fogaskerekű Vasút legfontosabb kapcsolata más tömegközlekedési eszközökkel.
Kezdetben a vonatok csak április közepétől október közepéig közlekedtek. Irányonként naponta két-két vonatot indítottak.
A sváb-hegyi villanegyed csendes elszigeteltsége nem tartott sokáig. A századelőn megjelenő új divat, az egynapos kirándulások a budai hegyekbe vonzották Budapest lakosságát.
A vasutat meghosszabbították a Széchenyi-hegyig. A Sváb-hegy és Széchenyi-hegy közötti szakaszt 1890. május 17-én nyitották meg. A vonatok többsége azonban továbbra is csak a Sváb-hegyig közlekedett.
Tolópados kitérő Erdei iskola állomáson
Az immár könnyen megközelíthető Sváb-hegyen fellendült az építkezés. Az ehhez szükséges építőanyagot szintén a Fogaskerekű Vasúton szállították.
A vonalon másfajta áruszállítás is folyt. A hegyen lakók és az ott működő vendéglők igényeit is legkönnyebben a Fogaskerekű Vasúton lehetett kielégíteni. Az első néhány évtizedben tehát személyszállító és tehervonatok egyaránt rendszeresen közlekedtek a vonalon.
A vasút eleinte nyereséges vállalkozásnak bizonyult. Pénzügyi szempontból a legkiemelkedőbb éve 1896 – a Millennium éve – volt. Ezt követően azonban jövedelmezősége romlott.
A hűvösvölgyi és zugligeti villamosvonalak konkurenciát jelentettek a Fogaskerekű Vasútnak, mivel sokan a villamosokkal utaztak a kedvelt budai kirándulóhelyek felé. A vasúttársaság anyagi helyzete rendkívül leromlott.
Farönkök rakodása Széchenyi-hegy végállomáson
A nehézséghez hozzájárult, hogy 1910-ben bevezették a folyamatos üzemet, azaz az év minden napján közlekedtek a személyszállító vonatok.
Az első világháború idején és azt követő években a súlyos szénhiány okozott gondokat. Mivel ekkor még kizárólag gőzmozdonyokkal rendelkezett a Fogaskerekű Vasút, – több más vasútüzemhez hasonlóan – az ideiglenes leállítás fenyegette. Ezt végül sikerült elkerülni.
Az építtetőkkel eredetileg negyven évre kötött szerződést idő közben meghosszabbították. A Fogaskerekű Vasút 1926-ban került Budapest tulajdonába. Ekkor az önálló társaságot beolvasztották a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt.-be (BSzKRt). A Fogaskerekű Vasutat azóta is Budapest tulajdonában álló valamelyik tömegközlekedési vállalat üzemelteti.
1929-ben a Fogaskerekű Vasutat modernizálták. A vonalat felsővezetéki rendszerrel villamosították, a gőzmozdonyok helyett villanymozdonyokat állítottak forgalomba.
Ganz villanymozdonyos szerelvény Széchenyi-hegy végállomáson
Ezzel egy időben számos új berendezést létesítettek a vasúton. Az új járműveket – mozdonyokat és személykocsikat – külföldi szakmai segítséggel a Ganz gyár szállította.
Ekkoriban születtek tervek egy másik fogaskerekű rendszerű vasútvonal megépítésére. Ez a budai Tabánból indulva a Krisztinavároson és a Farkasréten keresztül vezetett volna a Sváb-hegyre. Elsősorban anyagi nehézségek miatt nem épült meg.
A Második Világháború szintén nagy károkat okozott a Fogaskerekű Vasúton. Számos járműve és épülete vált használhatatlanná. A helyreállítás jó néhány hónapot vett igénybe. Ezt követően azonnal megkezdték a fa szállítását a hegyekből a városba.
Néhány évvel később, az újjáépítés előrehaladtával végképp megszüntették a teherforgalmat. A gépkocsi-közlekedés kiszorította a fővárosból a lovaskocsikat, amelyeket korábban – az állatokat kímélendő – szintén a Fogaskerekű Vasúton szállítottak a Sváb-hegyre. Időközben kiépültek a magasabban fekvő területekre vezető szilárd burkolatú utak, melyek már alkalmasak voltak teherautók közlekedésére.
Úttörővasúti mellékkocsi szállítása a Fogaskerekű Vasúton
A Gyermekvasút építésének idején is fontos szerepet játszott a Fogaskerekű Vasút. Különlegesen átalakított MÁV tulajdonú teherkocsikon, a Fogaskerekű két mozdonya által tolt vonattal szállították az Úttörővasút első járműveit a Széchenyi-hegyre. A Fogaskerekű vasút állomásától ideiglenesen lefektetett vágányokon juttatták el a járműveket a Gyermekvasút állomására.
A Fogaskerekű Vasút újabb korszerűsítésére 1973-ban, Budapest centenáriumának – létrejötte századik évfordulójának – alkalmából került sor.
Ausztriából új járműveket, a mai is közlekedő, piros színű, a Simmering-Graz-Pauker AG (SGP) által gyártott motorvonatokat szereztek be. Ezek egy motorkocsiból és egy vezérlő pótkocsiból állnak. Villamos berendezéseit a svájci Brown Boveri cég szállította.
Az új járművek korábban használttól eltérő rendszerű pályát, peronokat és felsővezetéki rendszert igényeltek. Így az 1929-ben beszerzett villanymozdonyokat, valamint az azokkal közlekedő személykocsikat selejtezték.
SGP motorvonat érkezik Széchenyi-hegy végállomásra
A pályán új felépítményt, új fogasléc-rendszert építettek. Valamennyi váltót villamos állításúra építették át. Bevezették a központi forgalomirányítást.
Az összes megállóhelyet átépítették. A peronokat az újonnan beszerzett motor- és pótkocsik padlószintjével azonos magasságban alakították ki. Széchenyi-hegy végállomáson megépítették a második vágányt. Ezzel megnövelték a vasútvonal kapacitását.
Az 1973-as rekonstrukció óta is történt korszerűsítés a Fogaskerekű Vasúton. Az 1990-es években számos felújítást végeztek a pályán. 1991-ben korszerű, Dominó 55 rendszerű biztosító berendezést kapott a vonal, melyet számítógépes felülvezérléssel is elláttak.
A Fogaskerekű Vasutat teljes egészében integrálták a főváros tömegközlekedési rendszerébe. A nagy forgalmú nyári hétvégéken 12 percenként, egyébként napközben 15-20 percenként közlekednek.
További információ:
A Fogaskerekű Vasút igénybevételével kapcsolatban a Budapesti Közlekedési Zrt. ad felvilágosítást.
» Budapesti Közlekedési Zrt.
• Befoglaló rovat: Látványosságok a Gyermekvasút környékén
A budai hegyek egyik nevezetessége a Fogaskerekű Vasút, azaz a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) 60-as jelzésű járata.
Fogaskerekű Vasút szerelvénye
Alsó végállomása a Városmajorban, a Moszkva tértől két villamosmegállóra található, de gyalog is könnyen megközelíthető. Felső végállomása a Széchenyi-hegyen, az egykori Panoráma Szálló közvetlen közelében, alig 200 méterre a Gyermekvasút azonos nevű állomásától helyezkedik el.
A vonal a Diósárok és a Sváb-hegy villanegyedén halad keresztül. Az utazás érdekessége a hegymenetben elénk táruló egyre szélesebb panoráma, völgymenetben maga az érzés, hogy a hegyekből a vonat szó szerint leereszkedik a városba.
A Fogaskerekű Vasút nem csak a kirándulóforgalom lebonyolítására hivatott, hanem a környék lakói közül is sokan igénybe veszik. Ezért egész éven át, kora reggeltől késő estig menetrend szerint közlekedik. A vasúton a BKV díjszabása érvényes. A fővárosi tömegközlekedési hálózat részeként a 60-as viszonylatjelzéssel közlekedik.
A Fogaskerekű Vasút története
A XIX. században a Sváb-hegy és környéke többnyire erdővel borított terület volt. Leginkább vadászatok színhelyéül szolgált. Kiépített utak nem vezettek ide. Közvilágítás, üzletek, tömegközlekedési lehetőség nem volt. Megközelíteni csak gyalog vagy lóháton lehetett.
Sváb-hegy végállomás eredeti állapotában
Néhány tehetősebb budai polgár villát építtetett a Sváb-hegyen. Közel maradhattak a városhoz, ugyanakkor távol is tarthatták magukat annak forgatagától.
Idővel felmerült az új negyed közlekedési lehetőségének javítása. Az első elgondolások szerint a Zugligetből vezetett volna vasút a Sváb-hegyre. Végül Buda polgármestere a Diósárok mentén vezetett fogaskerekű vasút megépítését támogatta.
A vasút megépítéséről szóló szerződést 1873 májusában kötötték meg a svájci Gesellschaft für Bergbahnen in Basel vállalattal. Az építkezés 1874. április 22-én kezdődött. A mindössze két hónap alatt megépült fogaskerekű vasút a harmadikként átadott volt a maga nemében.
A forgalom 1874. június 24-én indult meg a Városmajor (Ecce homo-rét) és a Sváb-hegy (Emich-féle nyaraló) között.
Városmajor végállomás eredeti állapotában
A városmajori végállomást a budai villamosvonalak egyik forgalmi kitérője mellé helyezték. Mindmáig ez a Fogaskerekű Vasút legfontosabb kapcsolata más tömegközlekedési eszközökkel.
Kezdetben a vonatok csak április közepétől október közepéig közlekedtek. Irányonként naponta két-két vonatot indítottak.
A sváb-hegyi villanegyed csendes elszigeteltsége nem tartott sokáig. A századelőn megjelenő új divat, az egynapos kirándulások a budai hegyekbe vonzották Budapest lakosságát.
A vasutat meghosszabbították a Széchenyi-hegyig. A Sváb-hegy és Széchenyi-hegy közötti szakaszt 1890. május 17-én nyitották meg. A vonatok többsége azonban továbbra is csak a Sváb-hegyig közlekedett.
Tolópados kitérő Erdei iskola állomáson
Az immár könnyen megközelíthető Sváb-hegyen fellendült az építkezés. Az ehhez szükséges építőanyagot szintén a Fogaskerekű Vasúton szállították.
A vonalon másfajta áruszállítás is folyt. A hegyen lakók és az ott működő vendéglők igényeit is legkönnyebben a Fogaskerekű Vasúton lehetett kielégíteni. Az első néhány évtizedben tehát személyszállító és tehervonatok egyaránt rendszeresen közlekedtek a vonalon.
A vasút eleinte nyereséges vállalkozásnak bizonyult. Pénzügyi szempontból a legkiemelkedőbb éve 1896 – a Millennium éve – volt. Ezt követően azonban jövedelmezősége romlott.
A hűvösvölgyi és zugligeti villamosvonalak konkurenciát jelentettek a Fogaskerekű Vasútnak, mivel sokan a villamosokkal utaztak a kedvelt budai kirándulóhelyek felé. A vasúttársaság anyagi helyzete rendkívül leromlott.
Farönkök rakodása Széchenyi-hegy végállomáson
A nehézséghez hozzájárult, hogy 1910-ben bevezették a folyamatos üzemet, azaz az év minden napján közlekedtek a személyszállító vonatok.
Az első világháború idején és azt követő években a súlyos szénhiány okozott gondokat. Mivel ekkor még kizárólag gőzmozdonyokkal rendelkezett a Fogaskerekű Vasút, – több más vasútüzemhez hasonlóan – az ideiglenes leállítás fenyegette. Ezt végül sikerült elkerülni.
Az építtetőkkel eredetileg negyven évre kötött szerződést idő közben meghosszabbították. A Fogaskerekű Vasút 1926-ban került Budapest tulajdonába. Ekkor az önálló társaságot beolvasztották a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt.-be (BSzKRt). A Fogaskerekű Vasutat azóta is Budapest tulajdonában álló valamelyik tömegközlekedési vállalat üzemelteti.
1929-ben a Fogaskerekű Vasutat modernizálták. A vonalat felsővezetéki rendszerrel villamosították, a gőzmozdonyok helyett villanymozdonyokat állítottak forgalomba.
Ganz villanymozdonyos szerelvény Széchenyi-hegy végállomáson
Ezzel egy időben számos új berendezést létesítettek a vasúton. Az új járműveket – mozdonyokat és személykocsikat – külföldi szakmai segítséggel a Ganz gyár szállította.
Ekkoriban születtek tervek egy másik fogaskerekű rendszerű vasútvonal megépítésére. Ez a budai Tabánból indulva a Krisztinavároson és a Farkasréten keresztül vezetett volna a Sváb-hegyre. Elsősorban anyagi nehézségek miatt nem épült meg.
A Második Világháború szintén nagy károkat okozott a Fogaskerekű Vasúton. Számos járműve és épülete vált használhatatlanná. A helyreállítás jó néhány hónapot vett igénybe. Ezt követően azonnal megkezdték a fa szállítását a hegyekből a városba.
Néhány évvel később, az újjáépítés előrehaladtával végképp megszüntették a teherforgalmat. A gépkocsi-közlekedés kiszorította a fővárosból a lovaskocsikat, amelyeket korábban – az állatokat kímélendő – szintén a Fogaskerekű Vasúton szállítottak a Sváb-hegyre. Időközben kiépültek a magasabban fekvő területekre vezető szilárd burkolatú utak, melyek már alkalmasak voltak teherautók közlekedésére.
Úttörővasúti mellékkocsi szállítása a Fogaskerekű Vasúton
A Gyermekvasút építésének idején is fontos szerepet játszott a Fogaskerekű Vasút. Különlegesen átalakított MÁV tulajdonú teherkocsikon, a Fogaskerekű két mozdonya által tolt vonattal szállították az Úttörővasút első járműveit a Széchenyi-hegyre. A Fogaskerekű vasút állomásától ideiglenesen lefektetett vágányokon juttatták el a járműveket a Gyermekvasút állomására.
A Fogaskerekű Vasút újabb korszerűsítésére 1973-ban, Budapest centenáriumának – létrejötte századik évfordulójának – alkalmából került sor.
Ausztriából új járműveket, a mai is közlekedő, piros színű, a Simmering-Graz-Pauker AG (SGP) által gyártott motorvonatokat szereztek be. Ezek egy motorkocsiból és egy vezérlő pótkocsiból állnak. Villamos berendezéseit a svájci Brown Boveri cég szállította.
Az új járművek korábban használttól eltérő rendszerű pályát, peronokat és felsővezetéki rendszert igényeltek. Így az 1929-ben beszerzett villanymozdonyokat, valamint az azokkal közlekedő személykocsikat selejtezték.
SGP motorvonat érkezik Széchenyi-hegy végállomásra
A pályán új felépítményt, új fogasléc-rendszert építettek. Valamennyi váltót villamos állításúra építették át. Bevezették a központi forgalomirányítást.
Az összes megállóhelyet átépítették. A peronokat az újonnan beszerzett motor- és pótkocsik padlószintjével azonos magasságban alakították ki. Széchenyi-hegy végállomáson megépítették a második vágányt. Ezzel megnövelték a vasútvonal kapacitását.
Az 1973-as rekonstrukció óta is történt korszerűsítés a Fogaskerekű Vasúton. Az 1990-es években számos felújítást végeztek a pályán. 1991-ben korszerű, Dominó 55 rendszerű biztosító berendezést kapott a vonal, melyet számítógépes felülvezérléssel is elláttak.
A Fogaskerekű Vasutat teljes egészében integrálták a főváros tömegközlekedési rendszerébe. A nagy forgalmú nyári hétvégéken 12 percenként, egyébként napközben 15-20 percenként közlekednek.
További információ:
A Fogaskerekű Vasút igénybevételével kapcsolatban a Budapesti Közlekedési Zrt. ad felvilágosítást.
» Budapesti Közlekedési Zrt.
• Befoglaló rovat: Látványosságok a Gyermekvasút környékén
