Erzsébet-kilátó

Az Erzsébet-kilátó a János-hegy tetején, Budapest legmagasabb pontján, 527 méter tengerszint feletti magasságban áll.

A kilátó egész éven át nyitva tart. Díjmentesen látogatható. Üzemeltetését a Hegyvidéki Önkormányzat végzi. A kilátóból télen és nyáron egyaránt csodálatos kilátás nyílik Budapestre és a környező településekre. Igazán tiszta időben szabad szemmel akár a 77 kilométerre lévő hegycsúcsok is láthatók. A látóhatár Ceglédig, Székesfehérvárig, a Pilis és Mátra hegységekig terjed. A kilátótorony 23,5 méter magas, teraszos elrendezésű, neoromán stílusú. Összesen hat, felfelé haladva egyre kisebb átmérőjű szintje van. Az alsó két szintje zárt, a következő három szinten egy-egy körterasz található, legfelső szintje felülről teljesen nyitott.
A legalsó szint műszaki berendezéseknek és a kilátó üzemeltetéséhez szükséges helyiségeknek ad helyt, a nagyközönség előtt nincs megnyitva. Az első emeleten található zárt körfolyosón a János-hegy és az Erzsébet-kilátó történetét bemutató tárlat tekinthető meg. Az épület tetejére egy körülbelül száz lépcsőből álló csigalépcső vezet. A lépcsőházban kisebb pihenő-kilátófülkéket alakítottak ki. A teraszok egyre kisebb átmérőjűek, azonban egyre szélesebb panorámát kínálnak.

A kilátó megközelítése

Az Erzsébet kilátó a Gyermekvasút Jánoshegy és Virágvölgy állomásáról egyaránt könnyen megközelíthető.

Jánoshegy állomást és a kilátót egy meredek, néhol lépcsős erdei ösvény köti össze 1,1km hosszan. Jánoshegy állomáson mellékhelyiség, vagy fedett váróhelyiség nem található.

Virágvölgy állomástól a kilátóig egy lankásabb, 1,7km-es, nagyrészt betonozott, lépcsőmentes úton juthatunk el. Virágvölgy állomáson szinte folyamatosan van szolgálat, az állomásépületben mellékhelyiség és fűtött váróterem is található. Virágvölgy közvetlen közelében található a Normafa legnagyobb játszótere is.

Fotók: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség

Rövid története

A János-hegy már a XIX. században a budapestiek kedvelt kirándulóhelyévé vált. A mai, kőből épült kilátó helyén korábban fából épült messzelátó állt.
1882-ben Erzsébet királyné több alkalommal is tett kirándulást a János-hegy tetejére.

Kőből épült kilátót már 1885-ben szerettek volna építeni a János-hegy csúcsán. Az építkezés magas költségei miatt húzódott a tervek valóra váltása. Végül a Magyar Turista Egyesület kezdeményezésére, a szállodatulajdonosok ipartestületének anyagi támogatásával, a fővárosi polgárok adakozásával és Budapest Székesfőváros Önkormányzatának forrásaival sikerült előteremteni a szükséges összeget.

A kilátó tervezésére nem írtak ki pályázatot. A tervek elkészítésével Kluzinger Pál mérnököt bízták meg. A tervek elbírálására Schulek Frigyest, a Műegyetem tanszékvezetőjét kérték fel. Az építkezés 1908-ban kezdődött meg. A építkezés munkák megkezdése után a kilátó felső szintjeit Schulek Frigyes újratervezte.
Az épület jórészt édesvízi mészkőből és homokkőből épület. Az építőanyagot a közeli Hármaskút-tetőig – azaz a Libegő mai végállomásának helyéig – közúton, onnan egy ideiglenesen lefektetett vágányon csörlőzve szállították az építkezés helyszínére.

A kilátót 1910. szeptember 8-án nyitották meg. Sokak régi vágya vált valóra azáltal, hogy Budapest legmagasabb pontján kőből épült kilátó várta a kirándulókat. Az épület nagyszerűsége kifejezte névadója, Erzsébet királyné iránt általánosan érzett tiszteletet.

Az épület kezdetben nem csak az erdőjáró turistákat szolgálta. Hosszú ideig meteorológiai állomás is működött benne.

1923-ban a kilátó közelében erdőőri lakot építettek. A korábban a kilátó legalsó szintjén lakó, a fővárosi önkormányzat alkalmazásában álló kilátóőrt átköltöztették az új épületbe.

Az épület a mai napig megtekinthető, bár kilátóőr már nem lakik benne. A kilátó őrzésével megbízott biztonsági szolgálat dolgozóinak szolgálati helyisége ismét a kilátó legalsó szintjén található.

1931-ben a kilátó környékét rendezték. Ekkor alakították ki a kilátóhoz vezető és azt körülvevő teraszt. A teraszon szilárd burkolatot alakítottak ki és padokat helyeztek el.

Az évtizedek során elhasználódott épület felújítását 2001 és 2005 között végezték. Az Erzsébet-kilátó épületén kívül felújították a Hármaskút-tetőtől a kilátóhoz vezető műutat és lépcsősort és a közeli erdőőri lakot is. A kilátó előtti teret díszburkolattal látták el. A kilátót új díszkivilágítással látták el.

Télen a Gyermekvasút vonatai János-hegy állomástól Szépjuhászné állomáson át egészen Hárs-hegy állomásig szinte folyamatosan szemmel követhetők a kilátó felsőbb szintjeiről. Nyáron a vonatokat a fák lombozata bizonyos pontokon természetesen eltakarja. Érdekes látványosság a kilátóból vagy a hozzá vezető erdei sétaút alkalmas pontjairól figyelemmel kísérni a vonatok közlekedését, esetleg végignézni az ellenkező irányú vonatok találkozását Szépjuhászné állomáson.